Folyóirat cikkek

• Ábrahám Mónika: 12-14 éves gyerekek olvasási, könyv- és könyvtárhasználati szokásai. In: Új Pedagógiai Szemle, 2006. 1. sz. p. 3-23.

• Adamikné Jászó Anna: Irodalmi kánon és olvasóvá nevelés: A kincses könyvekről és a folyamatolvasásról. In: Magyartanítás, 1998. 3. sz. p. 24-25.

• Adamikné Jászó Anna: Okozat és okok korunk olvasáskultúrájában. In: Könyv és Nevelés, 2007. 2. sz. p. 31-42.

• Adamikné Jászó Anna: Az olvasó és a szöveg. In: Új Pedagógiai Szemle, 1996. 3. sz. p. 10-16.

• Adamikné Jászó Anna: A szövegértő olvasásról. In: A magyar kultúra jelene és jövője. 1. köt. Bp.: MTA, 2009. p. 169-191.

• Andor Mihály: A könyv, mint a kulturális értékek mutatója. In: Iskolakultúra, 1999. 11. sz. p. 62-70.

• Balogh Mihály: Olvasás versus…I. In: Könyv és Nevelés, 2011. 3. sz. p. 28-37.

• Bárdos József: A gyermeki megismerés és az irodalom. In: Könyv és Nevelés, 2011. 2. sz. p. 34-50.

• Bartos Éva: Gyermekek biblioterápiája. In: Fordulópont, 1999. 2-3. sz. p. 93-103.

• Benczik Vilmos: Irodalom, olvasás, világháló. In: Könyv és Nevelés, 2003. 3. sz. p. 7-11.

• Benczik Vilmos: Az olvasás alkonya? In: Fordulópont, 1999. 2-3. sz. p. 5-12.

• Bobokné Belányi Beáta: Az olvasás mint nevelés. In: Könyv és Nevelés, 2002. 3. sz. p. 14-24.

• Boldizsár Ildikó: A BIT agyú gyerekek és a mese. In: Iskolakultúra, 1999. 1. sz. p. 69-71.

• Büki Péter: A népmese és a gyermek. In: Fordulópont, 1999. 4. sz. p. 12-29.

• Cs. Bogyó Katalin: Olvasásnépszerűsítés nem hagyományos eszközökkel: az iskolai könyvtári blogok. In: Könyv és Nevelés, 2008. 2. sz. p. 38-40.

• Csekő Györgyi: Neveld olvasóvá! In: Könyv és Nevelés, 2010. 4. sz. p. 74-84.

• Csík Tibor: Olvasásfejlesztés, olvasásnépszerűsítés a könyvtárban. In: Könyv és Nevelés, 2011. 2. sz. p. 16-29.

• Csősz József: iskolakultúra – olvasáskultúra. In: Könyv és Nevelés, 1999. 4. sz. p. 104-106.

• Demeter Gáborné: Felemelhet vagy gúzsba köthet… Az olvasási készség és a szövegértés fejlesztésének jelentősége és lehetőségei az általános iskolák felső tagozatától

  Az információ- és a tudásszerzés biztos alapokon álló olvasási- és szövegértési tevékenység nélkül elképzelhetetlen. E készségek működésének pontossága, automatizmusa és gyorsasága jelentős mértékben befolyásolja az emberi életút minőségét: elérhetővé teszi a betűk, szavak, mondatok világát vagy elzárhatja a reális esélyt a társadalmi beilleszkedésre. Az olvasás és a szövegértés készségének tudatos és minden tantárgyra kiterjedő fejlesztését az általános iskolák felső tagozatainak jelentős része kevésbé tekinti feladatának. Feltételezik, hogy az alsó tagozatos olvasási tapasztalattal a diákok ezeket a kompetenciákat már eszközként képesek alkalmazni napi tanulási folyamataikban. Ez a feltételezés azonban napjainkban egyre több tanulónál bizonyul megalapozatlannak. A tanulmány segítséget kíván nyújtani a felső tagozatban vagy középiskolában dolgozó pedagógusok számára a késői olvasás- és szövegértés fejlesztéséhez, mely nem csak az iskolai tanulás, hanem a társadalmi esélyteremtés eredményességét is támogatja. 

• Dér Csilla Ilona: Harry Potter és a tantárgyközi olvasás rejtélye. In: Új Pedagógiai Szemle, 2009. 10. sz. p. 109-118.

• Döbör Ágota: Olvasáshoz való viszonyulás és irodalmi érdeklődés. In: Fejlesztő Pedagógia, 2004. 6. sz. p. 38-41.

• Döme Ottó: Olvasási szokások egy szakközépiskolában. In: Könyv és Nevelés, 2002. 1. sz. p. 17-21.

• Fábián Bertalan: Ki szeret ma olvasni? In: Magyartanítás, 1999. 2. sz. p. 21-22.

• Fűzfa Balázs: Olvasni életre-halálra? In: A magyar kultúra jelene és jövője. 1. köt. Bp.: MTA, 2009. p. 193-206.

• Gombos Péter: „Ó, mondd, te mit választanál!” A tanár felelőssége és lehetőségei a kötelező olvasmányok kiválasztásában. In: Könyv és Nevelés, 2009. 2. sz. p. 43-48.

• Gordon Győri János: Kötelező, közös, kölcsönös olvasmány. In: Könyv és Nevelés, 2009. 2. sz. p.28-36.

• Groniewsky Judit, Fehér Ágota: Hogyan fejez(z)em ki magam? In: Könyv és Nevelés, 2010. 4. sz. p.48-58.

• Gyarmati Szabó Éva: A középiskolás korosztály információszerzési szokásai. In: Könyv és Nevelés, 2006. 1. sz. p. 33-39.

• Haszonné Kiss Katalin: Mese útja – országos olvasóvá nevelő program. In: Könyv és Nevelés, 2011. 2. sz. p. 64-69.

• Herczog Krisztián: Drámapedagógia az olvasóvá nevelés szolgálatában

• Hock Zsuzsa: Olvasásünnep – kampányok nélkül. In: Könyv és Nevelés, 2009. 1. sz. p. 24-38.

• Hubert Ildikó: Mitől élmény az olvasás? In: Könyv Könyvtár Könyvtáros, 1997. 6. sz. p. 42-46.

• Jáki László: Írók visszaemlékezései az olvasással való találkozásról. In: Könyv és Nevelés, 2010. 4. sz. p. 62-69.

• Józsa Gabriella, Józsa Krisztián: A szövegértés, az olvasási motiváció és a stratégiahasználat összefüggése In: Magyar Pedagógia 114. évf. 2. szám 67–89. (2014)

Az olvasási motiváció és a szövegértés összefüggését számos vizsgálat igazolta (l. Schiefele, Schaffner, Moller és Wigfield, 2012), ahogy az olvasási stratégiák és a szövegértés kapcsolata szintén empirikusan bizonyított (l. Pressley és Harris, 2006). Ugyanakkor eddig kevés olyan kutatást végeztek, melyben a motiváció és a stratégiahasználat szövegértésre gyakorolt hatását egyidejűleg elemzik (Taboada, Tonks, Wigfield és Guthrie, 2009). Nem ismerünk olyan korábbi kutatást, amely magyar tanulók körében vizsgálná a három változó kapcsolatát.

Tanulmányunkban a szövegértés, az olvasási motiváció és az olvasási stratégiák öszszefüggésrendszerét elemezzük. Kutatásunkban 6. és 8. évfolyamos diákok vettek részt, összesen 200 fő. Mérőeszközként saját fejlesztésű szövegértés tesztet és egy részben átvett, részben saját fejlesztésű kérdőívet alkalmaztunk, utóbbival az olvasási motivációt és a stratégiahasználatot vizsgáltuk a tanulók önjellemzéseire alapozva. Írásunkban a vizsgálat eredményeit foglaljuk össze.

• Juhászné Belle Zsuzsa: Olvasási és könyvtárhasználati szokások szakközépiskolánkban.  In: Iskolakönyvtáros, 2006. 29. sz. P.  42-45.

• Kalocsai Varga Éva: Az olvasás megszerettetése mint a hátrányos helyzet leküzdésének utolsó esélye

• Kerber Zoltán: Az olvasóvá nevelés problémái az ezredfordulón. In: Új Pedagógiai Szemle, 2000. 7-8. sz. p. 159-168.

• Kosik Szilvia: A tizenévesek és az olvasás. In: Könyv és Nevelés, 2001. 3. sz. p. 48-54.

• Körmendi Attila, Pataky Nóra, Nagy Erzsébet Viktória: Az Alkonyat olvasói népszerűsége a pszichostrukturális elemzés tükrében. In: Könyv Könyvtár Könyvtáros, 2012. 1. sz. p. 43-49.

• Kőrösi Henrik: A gyermek és a könyv.

• Lányi Ede: A mai tanulóifjúság olvasmányai. In: Könyv és Nevelés, 2007. (9. évf.) 1. sz.

• Lovász Gabriella: Az értékőrzés közös felelőssége. In: Könyv és Nevelés, 1991. 1. sz. p.

• Mihály Aliz: Olvasó gyerekek Angliában. In: Könyv és Nevelés, 2003. 1. sz. 15-26.

• Mikulás Gábor: Egyéni érdekeltség – a jó olvasás kulcsa. In: Könyv és Nevelés, 2006. 4. sz. p. 67-70.

• Molnár Márta: „Olvasó család – tanuló társadalom” A Magyar Olvasástársaság vásárosnaményi konferenciája. In: Könyv Könyvtár Könyvtáros, 1999. 3. sz. p. 40-45.

• Murányi Péter: Mit olvasnak a gyerekek? In: Könyv és Nevelés, 2005. 3. sz. p.28-32.

• Nádai Pál: A mesélésről. In: Fordulópont, 1999. 4. sz. p. 36-45.

• Nádasi András: Az olvasásról. In: Könyv és nevelés, 2001. 4. p. 12-14.

• Nagy Attila: Ablak a Demokrácia tér és az Olvasás utca sarkán. In: Új Pedagógiai Szemle, 1996. 3. p. 75-81.

• Nagy Attila: Benedek Elek időszerűsége. In: Könyv Könyvtár Könyvtáros, 2009. 11. p. 3-10.

• Nagy Attila: Család – mesék – minták – műveltség. In: Könyv Könyvtár Könyvtáros, 2010. 11. p. 8-14.

• Nagy Attila: Növekvő kulturális szakadékok – az olvasás példája. In: Könyv és Nevelés, 2006. 4. sz. p. 55-63.

• Nagy Attila: Olvasásfejlesztés iskolában és könyvtárban. In: Könyv Könyvtár Könyvtáros, 1999. 6. sz. 53-58.

• Nagy Attila: Sorsok és mesék. In: Könyv Könyvtár Könyvtáros, 2008. 2. sz. p. 10-16.

• Nagy Attila: „Több lettem és a gyermekem is több lesz” – Esettanulmány egy olvasásfejlesztési programról. In: Könyv és Nevelés, 1999. 2. sz. p. 3-17.

• Nagy Attila, Péterfi Rita: Olvasás, könyvtár- és számítógép használat. In: Könyvtári Figyelő, 2006. 1. sz. p. 31-45.

• Némethné Horváth Gabriella: Fő cél: a könyvtárhasználat. In: Könyv és Nevelés, 2011. 13. évf. 2. sz. p. 8-10.

• Oporné Fodor Mária:  Olvasási szokások a 17-18 évesek és a tantestület körében. In: Iskolakönyvtáros, 2001. 5. évf. 19. sz. p. 12.

• Papp Gabriella: A tanulásban akadályozott tanulók és az olvasás. In: Könyv és Nevelés, 2010. 1. sz. p.

• Péterfi Rita: Mi a helyzet a szabadon választottakkal? A könyvtárba járó középiskolások és a könyvek. In: Könyv Könyvtár Könyvtáros, 2012. 1 sz. p.37-43.

• Péterfi Rita: Az olvasás-szövegértésről két nemzetközi vizsgálat kapcsán – a PIRLS- és a PISA-vizsgálat magyar vonatkozásai. In: Könyv Könyvtár Könyvtáros, 2008. 5. sz. p. 16-25.

• Péterfi Rita: Olvasásfejlesztés itthon és külföldön. Bevált módszerek, kipróbálásra érdemes módszerek. In: Könyv és Nevelés, 2008. 4. sz. p. 38-45.

• Polcz Alaine: A gyógyító mese. Mondjunk-e félelmetes mesét? In: Fordulópont, 1999. 4. sz. p. 50-55.

• Schlemmer Éva, Nemi szerepek és olvasási szokások.  In: Valóság, 2002. 45. évf. 12. sz. p. 17-37.

• Szávai Ilona: Kinek a dolga védeni a kultúrát, az olvasást, a könyvet? In: Könyv és Nevelés, 2011. 1. sz. p. 54-57.

• Szikszainé Nagy Irma: Gondolatok a szövegértő olvasásról A. Jászó Anna cikke kapcsán In: Magyar Nyelvőr – 127. évfolyam 1. szám, 2003. január–március

​Nagyon igaz amit Adamikné Jászó Anna ír: a szövegértés nemcsak direkt módon minél több szöveg olvastatásával érhető el, hanem szövegelemzéssel is, szövegalkotással, mesével és meséltetéssel is. Az anyanyelvi nevelést az ábécé megtanulásától az érettségiig kell tervezni. Ez a szemléletmód és az ezen alapuló gyakorlati megvalósítás a szövegértő olvasás fejlesztésére is áll. Mint ahogy az anyanyelvi nevelés nem lehet csupán a magyar nyelvet tanító dolga (mert hiszen akarva, nem akarva minden tanár beszéde-írása minta a tanulók nyelvi megnyilatkozásához), ugyanígy szükséges, hogy az iskola bármely szakos tanára feladatának tekintse a szövegértés fejlesztését is.

• Szontagh Pál: Kiből lesz az olvasó? In: Könyv és Nevelés, 2006. 3. sz. p. 53-55.

• Tószegi Zsuzsanna: Az új modus legendi: nemcsak a számítógép miatt változik a könyvolvasás. In: Könyv és Nevelés, 2001. 2. sz. p. 24-29.

• Tószegi Zsuzsanna: Az olvasás trónfosztása? Adalékok a könyvből, illetve a képernyőről való olvasás kérdéséhez. In: Könyv és Nevelés, 2009. 4. sz. p. 26-38.

• Vajda Kornél: A funkcionális analfabetizmusról – talán egy kissé másképp. In: Könyv és Nevelés, 2007. 4. sz. p. 46-54.

• Vajda Kornél: A gyermeki (ifjúkori) Olvasás paradoxonjai. In: Könyv és Nevelés, 2005. 1. sz. p. 53-58.

• Vajda Kornél: Az olvasás és az olvasásra nevelés néhány problémája. In: Könyv és Nevelés, 2010. 4. sz. p. 70-73.

• Valaczka András: Kötelező a kötelező? Mit gondolunk a házi olvasmányokról ma? In: Könyv és Nevelés, 2006. 2. sz. p. 12-16.

• Voigt Vilmos: A mese neve. In: Fordulópont, 1999. 4. sz. p. 5-12.

• Vraukóné Lukács Ilona: „Az olvasást előbb kell megszerettetni, mint megtanítani”. In: Könyv Könyvtár Könyvtáros, 2010. 6. sz. p. 22-27.