Parazita/predátor kiadók – mire érdemes figyelni?
Az utóbbi években világszerte elterjedt egy olyan kiadói gyakorlat, amely komoly kockázatot jelent a kutatók, valamint a nyílt hozzáférésű tudományos kommunikáció hitelessége szempontjából. Ezeket az úgynevezett "parazita" vagy "predátor" kiadókat gyakran az jellemzi, hogy a tudományosság látszatát keltik, miközben sem tartalmilag, sem szerkesztésileg nem felelnek meg a tudományos publikálás szigorú követelményeinek.
Ezek a szervezetek általában open access (nyílt hozzáférésű) publikálást kínálnak, de a valódi céljuk sokszor nem a tudományos közösség szolgálata, hanem a szerzőktől beszedett díjak révén történő haszonszerzés. Gyakran nem alkalmaznak valódi lektorálási vagy szerkesztési folyamatokat, így a beküldött írásokat szinte automatikusan elfogadják, függetlenül azok minőségétől.
A kutatók számára ez több okból is problémás lehet. Egyrészt, ha valaki ilyen folyóiratban közöl tanulmányt, az a tudományos megítélésére is árnyékot vethet. Másrészt előfordulhat, hogy a cikk később nem publikálható egy komolyabb, valóban lektorált szakfolyóiratban. Éppen ezért fontos, hogy minden publikációs döntést megelőzzön egy alapos utánajárás.
Milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy kiadó nem megbízható?
Kapcsolattartás és megkeresés:
- A kutatót váratlan, személytelen e-mailekkel keresik fel, amelyekben cikket kérnek tőle.
- Az elérhetőségek között csak egy általános e-mail cím szerepel, nincs feltüntetve hivatalos cím vagy telefonszám.
- A kiadó vagy a folyóirat neve ismeretlen, még az adott szakterületen jártas kutatók körében is.
- A folyóirat honlapja felületesen szerkesztett, elütéseket tartalmaz, vagy technikailag hibás (pl. nem működő linkek, reklámok, oda nem illő tartalmak).
Folyóirat profilja és hitelessége:
- Gyanúra adhat okot, ha a kiadó rövid idő alatt számos, hasonló elnevezésű új folyóiratot indít.
- Ellentmondás van a megnevezés és a tényleges működés között (pl. "nemzetközi" jelző, miközben kizárólag egy régió kutatói szerepelnek benne).
- A folyóirat tudományterületi besorolása túl tág vagy összeférhetetlen szakterületeket ölel fel, célja láthatóan minél több beküldést bevonzani.
- A publikált tanulmányok témái sokszor nem illeszkednek a lap által megadott profilba.
Tudományos minőség és szerkesztői háttér:
- A folyóirat nem szerepel jelentős tudományos indexekben vagy adatbázisokban.
- A szerkesztőség nehezen azonosítható, tagjai gyakran nem köthetők intézményekhez.
- Előfordul, hogy nincs megnevezett főszerkesztő, vagy a szerkesztői stáb rendkívül szűk.
- A kéziratok gyorsan megjelennek, mivel nem zajlik valódi szakmai ellenőrzés.
- A publikációk gyakorlatilag automatikusan elfogadásra kerülnek, ha a szerző kifizeti a díjat.
Anyagi és szerzői jogi szempontok:
- A szerzőknek már a kézirat beküldéséért is fizetniük kell, függetlenül attól, hogy az elfogadásra kerül-e.
- A kiadó fenntartja magának a teljes szerzői jogot, ahelyett hogy megosztaná azt a szerzővel.
- Az anyagi elvárások nem transzparensek, a díjak sokszor rejtve maradnak a folyamat elején.
Mit tehetünk?
Sok esetben már az is sokat segít, ha megtekintünk egy rövid ellenőrző listát, vagy utánanézünk, hogy a kiadó szerepel-e problémás kiadókra vonatkozó nemzetközi figyelmeztető listákon.
Bár nem minden szokatlan elem jelent automatikusan áltudományos gyakorlatot, az elővigyázatosság sok kellemetlenségtől megóvhat. Az átláthatóság, a szakmai minőség és a szerkesztői függetlenség mindig fontos ismérvei a valódi tudományos publikációknak.
Hasznos weboldalak, ahol ellenőrizhetjük, hogy parazita/predátor folyóirattal van-e dolgunk:
Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listája (Norvég lista)