Versajánló 2020. 05. 25.

Varró Dániel: Email

Hát el vagyok egészen andalodva,
és gyönge szívem, ímé, reszketeg,
mióta éjjelente, hajnalonta
veled titokban ímélezgetek.

Nem kell megszólítás, se semmi cécó,
és az se baj, ha nincsen ékezet,
csak kebelembe vésődjék e négy szó,
hogy: Önnek új levele érkezett!

Az egész világ egy linkgyűjtemény,
az emberek, a tárgyak benne linkek,
bárhova kattintok, te tűnsz elém,
te vagy felvillanó websiteja mindnek.

Te dobogsz bennem, mint versben a metrum.
Föltettem háttérnek a képedet,
s míg körülöttünk szikrázik a chat room,
látlak, miközben vakon gépelek.

Hiába nem láttalak még, az embert,
ha minden betűd mégis eleven,
ha érezlek, mint kisujjam az entert,
van nulladik látásra szerelem?

PubMob - orvosi egészségügyi szakirodalom adatbázis

 
A PubMob egy egészen új adatbázisunk. A magyar orvosi/egészségügyi folyóiratok lapszámaiban megjelenő közlemények adatainak szabadon kereshető gyűjteménye.
 
A PubMob célja, hogy kiegészítse a Magyar Orvosi Bibliográfiát.

A MOB erősen szűrt, tárgyszavazott, ellenőrzött. Tudományos szinten is értékelhető közlemények adatainak megismerhetővé tétele a célja. A folyóiratok feldolgozása, a közlemények értékelése és tárgyszavazása időigényes folyamat.

A PubMob napi szinten tud naprakész lenni, emellett teljességre törekszik. A szaklapok mellett helyet kaphatnak a társtudományok orvosi/egészségügyi közleményeinek adatai is.

 

A PubMob kereső-felület elérhetősége: https://kereses.pubmob.hu
 
 

Versajánló 2020. 05. 18.

Móra Ferenc: Búcsúzik a rigó
 
Harmatot hullajtó halovány hajnalon 
feketerigó fúj furulyát a gallyon.
 
“Az ég fényeskedik, harmat permetezik, 
távol hegyek ormán tavasz ébredezik.
 
Virágszagú szellők vígan fujdogálnak, 
üzenetét hozzák tölgyerdő hazámnak:
 
Ibolya kék szeme nyílik, nyíladozik, 
galagonyabokrok rügye fakadozik.
 
Lombosodó ágán moharuhás fáknak, 
asztal terül már az égi madárkának.
 
Ahol kiteleltem, itthagyom a várost, 
tölgyerdő hazámba hazamegyek mármost.
 
Ágról ágra szállni, vígan muzsikálni, 
magas fák hegyében magamat hintálni.
 
Erdő sűrűjében fészket rakogatni, 
füstös fiókákat füttyre tanítgatni.”
 
Harmathullogató halovány hajnalon 
ilyen búcsút mondott a rigó a gallyon.